Az Egyesület története

A Káptalanfüredi Fürdőegyesület története 1937. április 8-án indult, ekkor tartották az alakuló ülést Budapesten a Magyar-Hollandi Biztosító Rt. tanácstermében. A Balaton- parti településekre jellemző – köztük Almádira és Káptalanfüredre is -, hogy ekkor tájt fedezték fel, mint nyaraló hely. Így magyarázható, hogy Budapesten alakult egy olyan egyesület, amely tevékenysége Balaton-parti helyhez kötődik és a tagjainak nagy része „csupán csak” villa tulajdonos volt, később közülük többen állandó lakosok lettek.

A jegyzőkönyv szerint az egyesület tisztikarába választották dr. Vécsey Kálmán miniszteri tanácsost, dr Radványi Viktor apátkanonokot, Polniczky Lipót győri főispánt.

A megalakulás utáni évben (1938.) a Belügyminisztérium 81233/1938.III.b. számú rendelete szerint a „Balatonkáptalanfüred” elnevezést megszűntette és azt „Káptalanfüredre” helyesbítette. Így a Fürdőegyesület is módosította az alapszabályát (1938. VIII. 6.), melyben rögzítette a hely új nevét és a Fürdőegyesület székhelyét is áthelyezte Budapestről Káptalanfüredre. Az új alapszabály 3.§ tartalmazta a fürdőegyesület célját: „Káptalanfüreden az együvé tartozás érzetét ápolni, a nyaralók szórakozását és társas érintkezését előmozdítani. Az egyesület működése emellett felöleli mindazon feladatokat, amelyek a fürdőtelep fejlesztését és a Balaton nagy általános érdekét szolgálja.” Az itt olvasható cél az elmúlt 81 évben erősítette a Káptalanfüredi városrész összetartozását.

1938-ban a Fürdőegyesület kérelmére a belügyminisztérium a 230797/1938. XIII. számú rendeletével Káptalanfüredet gyógy-, és üdülőhellyé nyilvánította, majd a fürdőtörvény alapján az Üdülőhelyi Bizottság feladatkörének ellátását is az egyesület választmányára bízta (200969/1940/XIII. sz hat.).

A háborús évek után megindult a közigazgatás újjá-, illetve átalakítása, melynek egyik eredménye, hogy 1947. május 23-án az Üdülőhelyi Bizottság újra szerveződött. Ekkor az egyesület 117 tagot tartott nyilván, a tisztikar 11 főből állt. 1948-as év fordulópont volt a szervezet életében, mert 11630/1948. Korm. rendelet 12.§. értelmében megszűntek a fürdőegyesületek, így a Káptalanfüredi Fürdőegyesületet is. A tanácsi rendszer kiépítésével 1950-ben a gyógy- és üdülőhelyi bizottságok is megszűntek. A vagyonuk állami tulajdonba került, a vagyon kezelését az illetékes tanács vette át. 1951. április 29-ig átadásra került az egyesület kezelésében lévő káptalanfüredi strand a Balatonalmádi Tanács VB. részére.

A Fürdőegyesület életében lezárult egy korszak, s elmondhatjuk, hogy a szervezet tagjai 14 éven át tevékenyen vettek részt a településrész életében, melynek eredményei néhány példában az alábbiakban szerepelnek:

• a strand fűzfáinak ültetése
• útalapozási munkálatok
• a strand újjáépítése (1946-1947-1948)
• rendezvények szervezése pl.: „Örömtüzek” ünnepély

Ezt követően több mint 3 évtizedig nem volt Káptalanfürednek egyesületbe tömörült érdekképviselete, csupán az itt élő tanácstagok igyekeztek az üdülőtelep hasznos összekötői lenni a Balatonalmádi Tanácsban.

"A Káptalanfüredi Fürdőegyesület azon kevés civil szervezetek közé tartozik, amelynek múltja van. A történelmi szemszögből nézve a 81 év nem tűnik hosszúnak, viszont egy egyesület életében már „kor”-nak számít. S számít mindaz a munka, amelyet az évtizedek alatt az egyesület tagjai önkéntesen végeztek a településrészért, a településrész fejlődéséért és azért, hogy egy közösség létre jöjjön és élhető világot teremtsen." Értéktár Bizottság  indoklása
A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 2/2018.(IX. 28.)VÉBH sz határozata alapján, mint kulturális érték. 

A történet hosszú kényszerű szünet után 1990-ben folytatódott. A régi fürdőegyesület tagjainak leszármazottai, akik a „40-50-es években a káptalanfüredi strandon képviselték az ifjúságot” 1990. augusztus 25-én gyűltek össze baráti találkozóra.

Az együttlét célja a találkozáson, az emlékek felelevenítés felül a Káptalanfüredi Baráti Kör megalapítása volt. Az 1948. és 1951. között több lépcsőben megszüntetett Káptalanfüredi Fürdőegyesület hagyományait kívánták folytatni, tenni a lakóhelyükért, az üdülőhelyért. A közelgő önkormányzati választás előkészítésében részt venni, Káptalanfüred érdekeit szem előtt tartó képviselő jelöltet keresni és támogatni.

A megalakulás hírére szeptember 1-én 32-en csatlakoztak a Baráti Körhöz. Igen hamar elkészült az alapszabály, a pecsét (01 kép) és a Veszprém Megyei Bíróság 1990. október 19-én nyilvántartásba vette Baráti Kört. Első elnöke Polniczky József volt. A megalakuló önkormányzati képviselő testületet levélben köszöntöttük, felajánlva Káptalanfüred érdekében segítőkészségünket. 

1991-ben a Baráti Kör megválasztotta új tisztségviselőit: elnök Kacskovics Lajos lett, Martin Gábor maradt a titkár.

1992-ben Kacskovics elnök úr javaslatára a Baráti Kör az 1948-ban megszüntetett Káptalanfüredi Fürdőegyesület jogutódja lett,

1993-ban a közgyűlésen Kacskovics Lajos elnök úr névváltoztatást javasolt: Káptalanfüredi Fürdőegyesület legyen. Egyrészt a jogutódlás miatt, másrészt a Balatonparti Üdülő és Fürdőegyesületek Szövetségének tagjaként célszerű így nevezni a Baráti Kört 

A 90-es években közgyűléseinkre meghívtuk a város vezetőit. Pár éven keresztül el is jöttek, ilyenkor első kézből kaptak információt a településrész gondjairól, mi pedig választ, magyarázatot, ígéretet. Ez nem jelentette a problémák gyors megoldását, de kölcsönös gesztus volt.

Véleményeztük az egyesülethez eljuttatott helyi rendeleteket, némelyiket igen csak rövid idő alatt. Észrevételeinkre általában nem érkezett válasz…

A strand üzemeltetője heti rendszerességgel éjszakába nyúlóan discót működtetett, a két strand közötti területet mutatványos csapat bérelte, hangos zeneszolgáltatással. No, ezekért is több éven keresztül leveleztünk a polgármesteri hivatallal, hivatkozva a fürdőegyesület alapszabályában rögzített csendes pihenő területre, valamint az önkormányzat környezetvédelmi rendeletében foglaltakra.

1996. Az önkormányzat sikeresen pályázott a város csatornahálózatának kiépítésére, a fürdőegyesület a társulat megszervezésében aktívan részt vett.

Egyesületünk több éven keresztül részt vett az országos Tavaszi Nagytakarítási akcióban. Az országos akción kívül is igyekeztünk 2000-ben a vasút és a strand közötti bicikli utat szabadítottuk ki a sűrű növényzetből.

2000-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területének bővítését készítették elő. Ez alkalommal is irtunk levelet a Köcsi tó és környezete ügyében.

2003-tól a helyi civil egyesületeket a polgármester kéthavonta tájékoztatja az aktuális ügyekről. Ezen a fórumon történik a város, és a civilek különböző programjainak egyeztetése.

A vízpart rehabilitációs rendeletről írott véleményünk 2004-ben remekül sikerült, polgármesteri hivatal változtatás nélkül beépítette a saját állásfoglalásába.

2005-ben változott a szemét szállítás menete, pénteki napra került a jellemzően nyaralók lakta területen. Ez felháborodást keltett, hisz a hétvége után szükségszerűen kirakott szemetes edények, zsákok rendre a kutyák, rókák martalékává lettek péntekig.  Azóta minden alkalommal szorgalmaztuk a változtatást. 14 év alatt beérett a gyümölcs: tavaly, 2017-ben nyáron szerdára került, és idén áprilistól hétfőnként fog erre járni a kukás autó.

2006-ban Norvég Pályázat beadására nyílt lehetőség. Összeültünk, végiggondoltuk melyek a lehetőségeink, mi az, amit engedélyezett terv nélkül is lehet végezni, javítva a káptalani városrész állapotán. Sok fordulóban egyezettünk az önkormányzattal, végül ötleteink gyakorlatilag mind kiestek. Maradt a faültetés a Nádas utca mellett, melyek néhány év alatt megfogyatkoztak, és pár darab szemétgyűjtő. Ezek nem is jutottak el Káptalanfüredig.

Szentkirályszabadja határában a használaton kívüli katonai repülőtér újra hasznosítása dolgában 2006-ban jelentkezett egy cég. Polgári, vagy kereskedelmi célú repülőteret kívánt üzemeltetni. Hosszú folyamat vette kezdetét, a környező települések önkormányzatai, civil egyesületei minden létező fórumon tiltakoztak a zaj, a rezgés, és a légszennyezés miatt. A környezetvédelmi engedélyezési eljárásba a Káptalanfüredi Fürdőegyesület is jelentkezett ügyfélként. Nem elsőre, de elismerte ügyféli jogunkat a környezetvédelmi felügyelőség. Az eljárás végül 2012-ben zárult le. A területen jelenleg nem működik repülőtér.

2007-ben egy másik esemény is borzolta a káptalaniak kedélyét. A Vöröskő étterem üzemeltetője és egy befektető cég több ingatlant érintő nagyratörő fejlesztési javaslattal kereste meg az önkormányzatot. Amikor ez a környékbeliek tudomására jutott, gyorsan írtak az Önkormányzatnak tiltakozásul. A képviselő testület az első ötletet és annak kidolgozottságát nem tartotta alkalmasnak döntés hozatalra. Újabb terv, beépítési javaslat pedig nem került a testület elé.

2010-ben a szezon végén örömmel állapítottuk meg, hogy lassan beérett a sok tiltakozás, nem adott ki engedélyt a polgármesteri hivatal szabad téri zeneszolgáltatásra, csendes volt a nyár. Ez sajnos nem jelentett végleges állapotot, hisz a táborokkal majdnem minden évben meg kell küzdeni a késő esti hangosított zeneszolgáltatás megszüntetésért.

Minden évben felmerülő téma, hogy a szennyvíz átemelő a szakaszos használat miatt rendkívül büdös. A megalakulásunk óta próbáljuk elérni, hogy legyen körbe ültetve a közelében lévő trafóval együtt.  A Nádas utca és a nagy strand közötti terület gondozatlansága ugyancsak évente visszatérő téma a közgyűléseken. A 1990-es években többször is tábort vertek mutatványosok, körhintával, hangosított zenével. Máskor parkolóként használták a strandolók.  Az egyesület többször próbálkozott, hogy alakuljon, váljon rendezettebbé ez kicsi terület. Végül 2012-ben kerttervet készíttettünk, újra próbálkoztunk, levelünkre azt a választ kaptunk, hogy a rendezési terv szerint ez a terület parkoló. Közpark célú használathoz a rendezési terv módosítása szükséges. 2015-ben a rendezési terv sok más részletével együtt ezt is módosította az önkormányzat. Épült egy játszótér. Sajnos nem tudtunk maradéktalanul örülni, mert kapacitás hiányában sokszor még a fűnyírás sem történik meg.

Az új környezetvédelmi rendelet tervezetét 2015-ben véleményeztük és 1990 óta először kaptunk visszajelzést arról, hogy mit építettek be a javaslatainkból, valamint megköszönte az ügyintéző a segítségünket.

2016-ban sikerült a Tábor utcában lévő Bádogkocsmának nevezett romhalmazt és a környezetében összegyűlt szemetet eltüntettetni. Ősszel mindannyiunk meglepetésére sok tölgyfát vágtak ki a VIII. kerületi tábor területén, eltüntették a lepusztult faházakat. Felháborodott érdeklődő levelünkre a Polgármester úr válaszolt: a veszprémi kézilabdásoknak épül edzőcentrum, sportcsarnokkal, apartman házakkal, engedélyük van, környezetvédelmi felügyelőség is hozzájárult az építkezéshez. Mára az apartman házak készek, a sportcsarnok építése elmarad, a tereprendezés, a kivágott fák pótlása nem történt meg és éktelenkedik a tájseb.

Köcsi tó és környéke:

Egy kis visszatekintés: 1967 és 1973 között a Köcsi tó körül a KISZ segítségével megtelepedtek az úttörőtáborok, melyeket különböző budapesti kerületek illetve városok üzemeltetettek. A Köcsi tó, a kertmozi és a felhagyott kőfejtő az erdő aljáig közterület maradt.

1991-ben ennek a területnek hasznosítására készíttetett tanulmány tervet egy vállalkozó. Kb. 350 fő részére faházas üdülőfalut, lakókocsis campinget képzelt el.  A képviselő testület látott benne fantáziát a város anyagi gondjainak enyhítésére. A Baráti Kör véleményét kérték, nem támogattuk a beépítést. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséget is megkerestük, a válaszban a felügyelőség nem javasolta tervezett beruházás megvalósítását a környezeti terhelés jelentős növekedése és a tulajdonviszonyok rendezetlensége miatt. A júniusi közgyűlésen a káptalaniak továbbra is erősen tiltakoztak, első sorban a természet károsítása miatt, másodsorban gazdaságilag megalapozatlannak tartották a tervet, valamint a népes úttörőtáborok mellett az amúgy is szűkös helyi infrastruktúra további terhelése miatt. Az egyesületi közgyűlés döntésének értelmében levelet írtak az Országos Természetvédelmi Felügyelőségre kérve a terület védetté nyilvánítását. A levél mellé csatoltak geológiai szakvéleményt, a terület természeti, táji és a növényvilágának értékelését, valamint több mint száz támogató aláírást. A védetté nyilvánítás ügyét a Közép-Dunántúli Természetvédelmi Igazgatósághoz irányították. Végül a beruházó letett szándékáról, a Köcsi tó és környezete maradt korábbi, sajnos már nem természetes állapotában. Az egyesület tagjai a nyár folyamán szemetet gyűjtöttek.

Többször kértük a Köcsi tó helyi védelem alá helyezését. 2003-ban válaszában a polgármester úr tájékoztatott arról, hogy a védetté nyilvánított terület hosszú távú gondozása meghaladja az önkormányzat erejét. Pályázaton viszont sikerült fedezetet találnia a Balatonalmádi Bauxitkutató Természetjáró Sportegyesülettel együtt táj rehabilitációra, tanösvény kialakítására. 2004 áprilisában volt a Köcsi tó tanösvény ünnepélyes avatója.

Strand

A 90-es években folyamatos konfliktust okozott a mai kisebb strand. Ezt a területet még a 80-as években vásárolta vissza a Tanács lakossági nyomásra. A rendezési terv közterületként tartotta nyilván, a szabad vízhez jutást volt hivatott megadni a káptalaniaknak. A területnek igazi gazdája nem lévén, sokan használták illegális fürdőhelyként, éjszakára nemegyszer sátrat vertek ismeretlenek. A tarthatatlan helyzet miatti több éves huzavona után a Polgármester úr egyeztetett a Fürdőegyesület vezetőivel, néhány káptalani állandó lakossal a nyári működésről, egyetértettek a szabad strandként való használatban. A Fürdőegyesület egyik tagjának kert- és tájépítészeti terve alapján pályázott, önkormányzati támogatással és sok-sok saját munkával kialakította a ma is látható állapotot. Fákat ültettünk, leburkoltunk utat a partra, padokat és lépcsőt szereztünk be. A szabad strandot pár évig a Fürdőegyesület működtette. A megszépült, igényes pihenésre alkalmassá tett terület híre messzire elment, nem csak a káptalaniakat vonzotta, hanem ingyenessége okán jelentős tömeg használta. A „nagy strand” látogatottsága elmaradt az ingyenesen működő szomszédtól. A helyzetet némiképp magyarázta, hogy a fizetős strand igen lepusztult állapotban volt, szolgáltatásai nem voltak arányban a belépőjegyek áraival.  Ez bőven okozott feszültséget.

Önkormányzati döntés született a nagyobbik strand rendbetételére. Tervpályázatot írtak ki. A kiírást - igaz rohamléptekben - de véleményeztük. A tervezést és a kivitelezést igyekeztünk figyelemmel kísérni, felajánlottuk szakértő tagjaink segítségét, észrevételeinket továbbítottuk a polgármesteri hivatal felé.

1998-ban írásos megállapodás született az Önkormányzat és a Fürdőegyesület között a szabad strand üzemeltetéséről. 

1999-ben elkészült a káptalanfüredi „nagy” strand felújítása. Ezzel párhuzamosan a szabad strand üzemeltetésének feltételein is változtatni kívánt az Önkormányzat. Javasolta, hogy az egyesület szedjen belépti díjat. A szabad strand bérlőivel történt egyeztetés után nehéz döntést hozott az egyesület: nem vállalta a további működtetést. Szorgalmazta viszont a strandok nyitvatartását az esti és kora reggeli órákban. A hivatalos zárás után sötétedésig azóta is van mód rövid fürdőzésre, parti sétára.

A 71-es úton lévő buszváró évek óta használaton kívül volt, ez bizony megjelenésén is meglátszott. Egyesületünk javasolta a bontást. A város gondnokság új vezetője remek ötlettel lepte a káptalaniakat. A rendbe hozott épület nyílászáróit fatáblákkal zárták le. A fatáblákra nagyméretű régi fotók kerültek Almádi és Káptalanfüred életéből. Szép lett, 10 éve fogadja ez a látvány a busszal érkezőket, azóta komoly rongálás nem történt.

Helyismeret

Az egyesület első elnöke, Polniczky József évek kitartó munkájával komoly honismereti anyagot gyűjtött össze, melyből könyvet készült írni. A 2000-ben készült el a kézirat. A kiadáshoz szükséges feladatok elvégzésében az egyesület tagjai is segítettek. A könyvkiadás fedezetére pályázatokra jelentkeztünk, hozzájárulásokat gyűjtöttünk. A nyomdai munkát a Nádasdy nyomda vállalta. 2001-ben mindannyiunk örömére elkészült Káptalanfüred évtizedei címmel a településrészről szóló könyv. 

2003-ban a könyv sikerén felbuzdulva képeslapokat készíttettünk. Lassan az utánnyomásról kell gondoskodni, mert elfogyóban van.

Egyesületi élet

Az első években a közgyűlések után a parton tartottunk jó hangulatú évadnyitó bulikat, egyik alkalommal Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató tartott előadást.

1999-ben volt először verses, zenés műsor a kápolna kertjében, mindjárt kettő is. A műsor után minden alkalommal pogácsa, apró sütemény és némi innivaló mellett beszélgetünk. Idén huszadszor szervezünk ilyen közösségi élményt nyújtó estét. 

Ezeken az alkalmakon előadóink voltak, a teljesség igénye nélkül:

-    Csavlek Etelka, káptalani nyaralótárs, operaénekes, Hajós Gy kísérte, D Müller Mária szavalt 
-    Verebics Ibolya szintén káptalani nyaralótárs operaénekes, a Budai Ciszter Templom kórusa,  
-    Simó József Cs Szabó Istvánnal Wass Albertről tartott előadást 
-    Buxtehude énekegyüttes, D Müller Mária 
-    Körmendy Gitta és Enyedi Béla 
-    Discantus énekegyüttes koncertje 
-    Módri Györgyi, Keller Péter, Gárdonyi Gézáról, Budapesti Tárogató együttes muzsikált 
-    Módri Györgyi Weöreös Sándor estje, a Balaton kvartett kamaramuzsika 
-    Cser Péter és Szabóky Tünde opera estje 
-    Sudár Annamária és Heinczinger Mika Arany János estje,
-    Szabó András és Lantos Szabó István régi magyar versek 

Társas együttlétek:

2001 őszén vidám összejövetelen megünnepeltük Földes Jenő alapító tagunk, és elkötelezett káptalani lakos 70. születésnapját.

A 2000-es évek elején több alkalommal a Köcsi tónál szalonnát sütöttünk, némi borozgatás mellett Földes Jenő vezetésével nagyot nótáztunk. 

2005-ben ünnepelte 15 éves jubileumát az egyesület. 

Az önkormányzat által szervezett „mindenki karácsonya” is jól sikerült Káptalanfüreden, az egyesület részéről Földes Jenő és Bajcsy Géza sokat tettek a méltó ünneplésért.

A nyári zenés, irodalmi esték és azt követő együttlét sikerén felbuzdulva 2006 őszén megalakult a Káptalan Klub.  Minden hónap utolsó vasárnapján gyűltünk össze, rövid előadásra és beszélgetésre. Tavaszra kirándulást szerveztünk. Polniczky József káptalani sétákat vezetett, mesélt a parcellázásról, az épületekről. 

2018. augusztus. 

Az előadást összeállította: M Staszny Éva